Biogáz erőmű

Szerte a világon zajlik a zöld forradalom, melynek keretében az országok törekszenek egy megújuló erőforrásokon alapuló úgynevezett innovatív-, fenntartható és inkluzív biológiai alapú gazdaság kialakítására. Ez a gazdasági átalakulás egy biológiai alapú fenntartható gazdaság felé, a kőolaj áremelkedésének, hektikusságának nyomán egyre szükségszerűbbé válik. (Alle, 2014)

Napjaink dinamikusan zajló zöld forradalmában a biomasszának és a biomasszára épülő erőműveknek, közöttük a biogáz előállításnak kiemelkedő szerep jut. Környezetvédelmi szempontból ugyanis kívánatos, hogy a trágya és egyéb szerves anyagok lebomlása ne aerob (oxigén jelenlétében) körülmények között történjen, hanem anaerob úton, miközben keletkező metánt (CH4) felfogjuk, energiatermelésre hasznosítsuk.

A biogáz erőmű földgáz egyenértékű biogázt vagy zöldáramot, hőt továbbá magas hatóanyag értékű, biológiailag stabilizált szerves trágyát termel.

A környezetvédelmi problémák kezelésén túlmutatóan a biogáz erőműveknek további előnye a megújuló energiatermelés környezeti hatásoktól független folyamatossága. A szél és a napenergia termelés napszakhoz és időjárási viszonyokhoz kötött, így az áramtermelés ezen rendszerek esetében folyamatosan ingadozó, a villamos hálózatot megterhelő rendszerek. (Szeles-napos időszakokban rendszeresen megesik 2013-óta Németországban, hogy néhány órára negatív! az áram ára). A biogáz erőművek a tervezett karbantartási ciklusok kivételével képesek napi 24 órában, az év 365 napján a folyamatos energiatermelésre, mindezt tervezetten, az igényekhez flexibilisen igazodva.

Európában, a mikro biogáz erőművek méretgazdaságossági problémáinak leküzdése érdekében folyamatosak a fejlesztések a beruházási költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére, egyfajta új innovációs forradalom figyelhető meg a szektorban. A biogáz előállítás mind környezeti, mind gazdasági szempontból igen nagy potenciállal bíró megoldás, amely technológia térnyerése hazánkban még nem történt meg, azonban Németországban több, mint 1000 db kiserőmű üzemel, Franciaország 2020-ig 650 db! új erőmű megépítését tervezi.

Az energia autonomitás keretében cél olyan kis méretű biogáz erőművek létrehozása, amelyek gazdaságosan képesek a lokális energiaigények állandó kielégítésére, a helyben található szezonálisan termelődő biomassza (trágya, növényi részek), illetve folyamatosan termelődő szerves hulladékok (élelmiszer és takarmány maradékok, melléktermékek, szennyvíziszap) környezetbarát hasznosításával.

A biogáz erőmű paletta igen sokszínű: első, másod és harmadgenerációs; száraz, félszáraz és nedves technológiák; fémből, betonból vagy műanyagból készülő fermentorok; mezofil (32-37 ˚C) vagy thermofil (55-65 ˚C) techológiák, stb. miatt a piacon való eligazodás igen összetett feladattá vált, hiszen nincs két egyforma alapanyag mix, felhasználó igény.

Biogázerőmű tervezés, létesítés során a felhasználási igényeknek, alapanyag összetételnek megfelelő, üzemeltetési biztonságot szem előtt tartó! tervezést kell érvényesíteni. Az egyre nagyobb hatékonyságot, üzembiztonságot és költséghatékonyságot célzó, az erőművi részegységek kombinálása és egységes egésszé integrálása a legnagyobb tervezői feladat, mivel szinte minden erőmű prototípusnak tekinthető.
A bekerülési érték mellett hangsúlyos szempontnak kell lennie az üzemeltetési és karbantartási költségek optimalizálásának.

A kisméretű biogáz erőművek előnyei:
•    A szerves hulladék helyben környezetbarát módon történő kezelése
•    Szerves anyag körforgásának helyben történő lezárása
•    Helyi, szigetszerű energiatermelés, a saját energiaigény fedezése
•    Megtermelt energia többlet értékesítésével extra jövedelemforrás teremtése
•    Megtermelt hő helyben történő hasznosítása
•    Stabilizált szerves trágya és talajjavító anyag előállítása